MENÜ:

I. Rész

II. Rész

III. Rész

IV. Rész

V. Rész

VI. Rész

VII. Rész

VIII. Rész



Vissza a kezdőlapra

I. Rész

( 1. 2. 3. fejezetek )

I. A GYERMEKKORI ESEMÉNYEK

Keresztelő János születésének hírüladása

5Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abia osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. 6Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. 7De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. 8Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, 9s a papság körében hagyományos szokás szerint ráesett a sor, hogy illatáldozatot mutasson be, bement az Úr templomának szentélyébe. 10Az illatáldozat órájában az egész nép kint várta, és közben imádkozott. 11Ám megjelent neki az Úr angyala az illatáldozat oltárának jobb oldalán. 12Amikor Zakariás meglátta, zavarba jött, és elfogta a félelem. 13Az angyal azonban így szólt hozzá: "Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni. 14Örömödre lesz és ujjongani fogsz rajta, és sokan örülnek majd születésén. 15Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. 16Izrael fiai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz. 17Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak." 18Zakariás megkérdezte az angyaltól: "Miből fogom a dolgot megtudni? Mert hisz öreg vagyok, és már feleségem is előrehaladt a korban." 19"Én Gábor vagyok - felelte az angyal -, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt. 20Íme, most megnémulsz és nem fogsz tudni beszélni addig a napig, amíg ez be nem következik, mert nem hittél szavaimnak, amelyek majd, ha eljön az ideje, be fognak teljesedni." 21A nép egyre várta Zakariást, és csodálkozott, hogy oly sokáig ott időzik a szentélyben. 22Ám amikor kijött, nem tudott hozzájuk szólni, s ebből megértették, hogy látomása volt a templomban. Ő intett nekik, de néma maradt, 23s amikor leteltek szolgálatának napjai, hazament. 24E napok után felesége, Erzsébet, gyermeket fogant, és öt hónapon át eltitkolta. 25"Ezt tette hát nekem az Úr - mondta - azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított."

Jézus születésének hírüladása

26A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába 27egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. 28Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál." 29E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. 30Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. 32Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége." 34Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?" 35Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. 36Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, 37mert Istennél semmi sem lehetetlen." 38Mária így válaszolt: "Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint." Erre az angyal eltávozott.

Mária meglátogatja Erzsébetet

39Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. 40Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. 41Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. 42Nagy szóval felkiáltott: "Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! 43Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? 44Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. 45Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!"

Magnificat

46Mária így szólt: "Lelkem magasztalja az Urat, 47és szívem ujjong megváltó Istenemben, 48mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, 49mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. 50Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. 51Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket, 52letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. 53Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. 54Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, 55amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért." 56Mária még ott maradt három hónapig, aztán hazatért.

Keresztelő János születése

57Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. 58Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. 59A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. 60De az anyja tiltakozott: "Nem, hanem Jánosnak kell hívni." 61Így válaszoltak neki: "Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának." 62Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. 63Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: "János az ő neve." Mindnyájan csodálkoztak. 64Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és magasztalta az Istent. 65A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. 66Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: "Vajon mi lesz ebből a gyerekből?" Mert az Úr keze volt vele.

Benedictus

67Apja, Zakariás, eltelt a Szentlélekkel, és így prófétált: 68"Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta népét. 69Az üdvösség erejét támasztotta nekünk szolgája, Dávid házában. 70Ahogy mondta a szent próféták szájával ősidők óta: 71megmentett minket ellenségeinktől és gyűlölőink kezétől, 72hogy irgalmazzon atyáinknak, és megemlékezzék szent szövetségéről. 73Az esküről, amelyet atyánknak, Ábrahámnak esküdött, hogy majd megadja nekünk, 74hogy az ellenség kezéből kiszabadítva, félelmet nem ismerve szolgáljunk neki, 75szentségben és igazságban színe előtt életünk minden napján. 76Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, mert az Úr előtt jársz majd, hogy előkészítsd útját, 77hogy az üdvösség ismeretét add népének bűnei bocsánatára, 78Istenünk könyörülő irgalmából, melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból, 79hogy a sötétben és a halál árnyékában ülőknek ragyogjon, és lépteinket a béke útjára irányítsa." 80A gyermek nőtt, erősödött lélekben, és mindaddig a pusztában élt, míg Izrael előtt föl nem lépett.

Jézus születése ( 2. fejezet )

1Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. 2Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. 3Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. 4József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, 5hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. 7Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.

A pásztorok hódolata

8Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. 9Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. 10De az angyal így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. 11Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. 12Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektettett, bepólyált gyermeket." 13Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: 14"Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!" 15Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!" 16Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. 17Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. 18Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. 19Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. 20A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.

A névadás

21Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.

Jézus bemutatása a templomban

22Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, 23ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik, 24s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.

Simeon éneke

25Íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember. Várta Izrael vigaszát, és a Szentlélek volt rajta. 26Kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. 27A Lélek indítására a templomba ment. Amikor a szülők a gyermek Jézust bevitték, hogy a törvény előírásának eleget tegyenek, 28karjába vette és áldotta az Istent ezekkel a szavakkal: 29"Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, 30mert látta szemem üdvösségedet, 31melyet minden nép színe előtt készítettél, 32világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek." 33Apja és anyja csodálkoztak azon, amit fiukról mondott. 34Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: "Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak - 35a te lelkedet is tőr járja át -, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai."

Anna prófétaasszony

36Volt egy Áser törzséből való, Anna nevű prófétaasszony, Fánuel leánya, aki már igen öreg volt. Hét évig élt férjével lánysága után, 37aztán özvegyen maradt. Már nyolcvannégy esztendős volt. Nem hagyta el a templomot soha, éjjel-nappal böjtben és imádságban szolgált. 38Ebben az órában is odajött, dicsőítette az Istent, és beszélt róla mindenkinek, aki csak várta Jeruzsálem megváltását.

Visszatérés Názáretbe

39Miután így eleget tettek az Úr törvényének, lementek galileai városukba, Názáretbe. 40A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta.

A tizenkét éves Jézus a templomban

41Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 42Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. 43Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. 44Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. 45Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. 46Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. 47Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. 48Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk." 49Ezt felelte: "De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?" 50Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat. 51Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. 52Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.

II. AZ ELŐKÉSZÜLET

Keresztelő János működése ( 3. fejezet )

1Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, s Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániás pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme, 2Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. 3S ő bejárta a Jordán egész környékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, 4ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: "A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! 5A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el, ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, 6és minden test meglátja az Isten üdvösségét." 7Ezért így beszélt a néphez, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjen: "Viperák fajzata! Ki tanított arra titeket, hogy fussatok az eljövendő harag elől? 8Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! - Mert mondom nektek, van hatalma az Istennek, hogy ezekből a kövekből fiakat támasszon Ábrahámnak. 9A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek." 10Ekkor megkérdezte a tömeg: "Mit tegyünk hát?" 11"Akinek két ruhája van - válaszolta -, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen". 12Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, 13s így szóltak hozzá: "Mester, mit tegyünk?" Ezt felelte nekik: "Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva." 14Megkérdezték a katonák is: "Hát mi mit tegyünk?" Nekik így felelt: "Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal." 15A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. 16Ezért János így szólt hozzájuk: "Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erősebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni. 17Szórólapátja már a kezében, hogy rendet teremtsen szérűjén, a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzzel elégesse." 18És még sok mással is buzdította a népet, így hirdette nekik az örömhírt.

Keresztelő János fogságba vetése

19Heródes negyedes fejedelmet is megrótta testvérének felesége, Heródiás miatt, és a többi gonosztettéért, amit Heródes elkövetett; 20amiket az megtetézett még azzal is, hogy börtönbe vetette Jánost.

Jézus megkeresztelése

21Ekkor történt, hogy amikor már az egész nép megkeresztelkedett és Jézus is fölvette a keresztséget, és amikor imádkozott, megnyílt az ég, 22és a Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is hallatszott az égből: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem."

Jézus családfája

23Föllépésekor Jézus mintegy harmincéves volt. Azt tartották róla, hogy Józsefnek a fia, aki Éli fia volt, 24ez Mattaté, ez Lévié, ez Melchié, ez Jannaié, ez Józsefé, 25ez Mattatáé, ez Ámoszé, ez Náchumé, ez Heszlié, ez Naggájé, 26ez Maaté, ez Hattatiáé, ez Szemeiné, ez Józsefé, ez Jodáé, 27az Jochanané, ez Rezáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtielé, ez Nerié, 28ez Melkié, ez Addié, ez Kozámé, ez Elmadamé, ez Eré, 29ez Jézusé, ez Eliezeré, ez Jorimé, ez Mattaté, ez Lévié, 30ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jonámé, ez Eljakimé, 31ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattatáé, ez Nátámé, ez Dávidé, 32ez Izaié, ez Obedé, ez Boászé, ez Szalmozé, ez Nachsoné, 33ez Aminadabé, ez Adminé, ez Arnié, ez Heszromé, ez Perecé, ez Júdáé, 34ez Jákobé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náchoré, 35ez Szeruché, ez Regué, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selaké, 36ez Kenáné, ez Arpachsádé, ez Szemé, ez Noéé, ez Lámeché, 37ez Metuselaché, ez Hénoché, ez Járedé, ez Mahalalelé, ez Kenané, 38ez Enosé, ez Szeté, ez Ádámé, ez az Istené.


Ugrás fel