|
Vajk Géza fejedelem és az erdélyi Sarolta gyermekeként született 970 táján. Két éves volt, amikor az egész család megkeresztelkedett, ő a keresztségben az István nevet kapta, szülei azonban csak névleg tértek át az új hitre. Maga és családja megkeresztelkedése után Géza minden erejével azon volt, hogy a fejedelmi hatalom ne Koppányra, az eddigi várományosra, hanem saját fiára szálljon.
Az ősi törvény szerint ugyanis az utód nem az elsőszülött, hanem a család legidősebb férfitagja volt. A Prágából érkezett Adalbert püspök volt az, aki az ifjú Istvánt megismertette a kereszténységgel, és feltehetőleg ő közvetítette azt a házasságot is, ami II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leánya, Gizella és István között 995-ben létrejött. 997-ben, amikor Géza halála után István átvette az ősi magyar szokások szerint nem neki járó hatalmat, meg kellett érte a pogány törzsfőkkel küzdenie. Koppány halálával legfőbb ellenségétől szabadult meg. Az ifjú fejedelem legnagyobb érdeme az a bölcs és előrelátó felismerés volt, hogy a magyarság megmaradásának feltétele, hogy elfogadtassa magát, mint független nemzetet a környező hatalmakkal, a német-római és a bizánci császársággal, s hogy mindehhez szükséges, hogy a kereszténység gyökeret verjen a magyarság lelkében. A törzsi széttagoltság helyett ezért szilárd központi államhatalmat kívánt, amely be tud illeszkedni Európa rendjébe. Megszervezte az egész ország területére kiterjedő vármegye és egyházmegye hálózatot, külföldi szerzeteseket hívott Magyarországra, elsősorban bajor bencéseket, de az ország déli részére bazilita szerzeteseket is telepített. Szent Márton helyén (Pannonhalma), majd Pécsváradon apátságot alapított a bencések számára. Ezek a szerzetesi központok a térítőmunka bázisai voltak. Elrendelte a vasárnap megszentelését és hogy minden tíz falu számára építsenek legalább egy templomot. Ennek a folyamatnak szerves része volt a koronázás, a magyar királyság megalapítása, amely 1000 karácsonyán, vagy 1001 újév napján történt. Ezt megelőzően követeit elküldte II. Szilveszter pápához, aki megajándékozta őt a királyi hatalom jelvényeivel, elismerve Istvánt ezzel legitim keresztény uralkodónak. 1001 húsvétján hagyta, jóvá a pápa az első magyar egyházmegye, az esztergomi alapítását. A veszprémi vár ebben az időben viszont valószínűleg valamelyik térítő püspök szálláshelye volt már. Itt érdemes megemlíteni, hogy ebben a korai időszakban alapította az egri püspökséget is. Rendkívüli diplomáciai és politikai képességei révén a magyar történelem legnagyobb személyisége lett, aki a magyar állam megteremtője volt, és ezáltal biztosította népünk jövőjét és fennmaradását. A nomád lovasnépből helyhezkötött, földművelő, állattartó néppé váltak a magyarok és lassan elfogadták és magukévá tették a kereszténység tanítását. Első törvénykönyvének rendelkezései is ezt célozták 1001-ben. A Gizellával kötött házasságából több gyermeke is született, ezek közül ketten, Ottó és Imre fiúk voltak. Ottó volt az idősebb és a trón várományosa, valószínűleg serdülőkorában halt meg, így öccsét, Imrét kellett a továbbiakban felkészíteni az uralkodásra. Őt korábban egyházi pályára szánták. Hozzá íratta a szent király az Intelmeket, hogy segítsék őt a tanulásban. Imre 1031-ben egy vadászaton lelte halálát, ami több fiúgyermekük nem lévén, bizonyára nagy megpróbáltatás volt a királyi pár számára. Unokaöccsét, Vazult pogánysága miatt nem kívánta utódjául, másik unokaöccsét, nővérének fiát, Orseolo Pétert szemelte ki a trón örököséül, mint később bebizonyosodott, méltatlanul. 1032- ben hívta őt Magyarországra.
Szent István, mint király igazságos, jámbor és békeszerető volt. Ezek a tulajdonságok azonban nem jelentették azt, hogy erélytelen lett volna. Szilárd következetességgel hajtotta végre elképzeléseit, sokszor azonban rendkívüli türelmességet is tanúsított. Sok híreszteléssel ellentétben ellene volt például az erőszakos térítésnek és nem akarta tűzzel vassal kiirtani a pogány vallási szokásokat, különösen azokat nem, melyek megfértek a keresztény hitelvekkel. Zarándokutakat létesített az ország területén biztosítva a békességes utazást a Szentföldre, vagy Rómába igyekvőknek és zarándokházakat építtetett Jeruzsálemben és Rómában, hogy a Szentföld és az örök város magyar zarándokairól gondoskodjon.
Mai szemmel nézve szörnyű tettnek látszik, hogy Vazult megvakíttatta, tudni kell azonban, hogy Vazul merényletet kísérelt meg az idős király ellen mellőzöttsége miatt, ezért pedig a kor szokásai szerint biztos halál járt volna, a király azonban nagylelkűen bánt vele. Fiai elhagyhatták az országot és a sors különös játéka, hogy éppen a pogány Vazul unokája lesz az a Szent László király, aki méltó utódjaként pontot tesz első királyunk állam és egyházszervező munkájának végére és aki oltárra emeltette őt Szent Gellérttel és Szent Imrével együtt.
Első szent királyunk 1038. augusztus 15-én halt meg. Holttestét egy római szarkofágból átfaragott koporsóban az általa alapított székesfehérvári királyi bazilikában temették el. Jobbját, mely igazságot osztott és kardot forgatott, feltehetőleg 1061- ben választották le testéről, mely azóta is legszentebb ereklyénk. Szent István királyt, Magyarország fő védőszentjét a világegyház augusztus 16-án, mi pedig augusztus 20-án ünnepeljük. Könyörögjünk hozzá hazánkért és egyházunkért, hogy ő, aki megteremtette a keresztény Magyarországot, legyen védelmezőnk továbbra is. |
A Szent Jobb
